A hagyományos inhalációs eljárásokban a hatóanyag - a só - vízhez van kötve, vízben oldott és azt párologtatva inhalálnak. Ebben az esetben azonban a hatóanyag páratartalma 95 % - tól is magasabb, és ennek köszönhetően a hatóanyag nem jut le a tüdő mélyére - a kishörgőkbe és a léghólyagocskákba, ahol a gyulladt és görcsös állapot van és ahol a betegség gyógyítható - , hanem kitapad a légutak falán.
Az "AREC" - therápiában a só ( natúr bányasó ) egy szem vizet sem "lát". Egy malomban aprítjuk, finomabbra, mint a cigarettafüst, és így küldjük a légtérbe. Így garantáltan lejut rendeltetési helyére. Ráadásul, hogy "cifrább" legyen, még ionizált is, ami növeli a gyógyítás hatásfokát.
Az "AREC" - therápiában a só ( natúr bányasó ) egy szem vizet sem "lát". Egy malomban aprítjuk, finomabbra, mint a cigarettafüst, és így küldjük a légtérbe. Így garantáltan lejut rendeltetési helyére. Ráadásul, hogy "cifrább" legyen, még ionizált is, ami növeli a gyógyítás hatásfokát.
A sótéglákból épített inhalációs "kamrákra" pedig nem célszerű sok szót vesztegetni: nincs bennük egy szem hatóanyag sem. (Hacsak nem helyeznek be egy AREC klímagépet). De a sóbányákban sem lenne lebegő só, ha a baetegek nem "emelnék" fel a talajról sétálással, játszadozással a bányaművelés során keletkezett és minden éjszaka újra és újra "lepihenő" finom szemcséket.